XP, Vista, Windows 7, Linux, Melyiket válasszam?

Nézőpontok csatája


A fórumok olvasgatása során hamar rájövünk, hogy ahány ember, annyiféle gondolat, és nézőpont, és még az is lehet, hogy a saját szemszögéből mindegyiknek igaza van. De ez nem segít rajtunk, hiszen nekünk személyre szabott megoldás kell. A mi személyünkre szabott, és nem máséra! De hogyan válasszuk ki magunknak a nekünk megfelelőt. Nagyon összetett a kérdés, ez a fórumok hangulatából is látszik.

Ha informatikusnak születtünk, akkor nincs probléma, hiszen nem csak a felszínét látjuk a dolgoknak, hanem – jó esetben – azt is tudjuk, a felszín alatt mi hogyan működik, és miért úgy. Ebben az esetben úgysem ezt a cikket olvassuk szájtátva.
Ha egy munkahelyen dolgozva használunk számítógépet, akkor sincsen sok dolgunk ezzel a kérdéssel, mert azért az esetek 99.999%-ban ezt eldöntik helyettünk. A mi részünk csak a használat marad.

De mi van akkor, ha otthonra szeretnénk valamit. (Ha esetleg nem mi, hanem a gyerek rágja a fülünket, hogy a haverjának már régen van olyan, és őneki is kell, az már azért egy sokszorosan összetett probléma…)
 
 

Az elmélet


Akármilyen furcsa, nem az operációs rendszerek kutatásával kell kezdenünk mini-projektünket. Hanem saját magunkkal! Sok kérdést kell feltennünk, ahhoz, hogy megtudjuk, merre érdemes elindulnunk egyáltalán. Az első, és legfontosabb kérdés, hogy…

 

Mit szeretnénk?


Nehogy valaki rávágja, hogy operációs rendszert venni! SENKI nem akar operációs rendszert venni. Csak valamire használni szeretné a számítógépét. Ehhez persze majd kell egy operációs rendszer is, de az csak egy eszköz a céljaink elérésére, és nem maga a cél! Ha ez céllá válik bennünk, már el is vesztünk. Ez akkor történik meg leggyakrabban, ha beleszeretünk egy operációs rendszer szépségébe. Ekkor már menthetetlenek vagyunk – a szerelem vakká tesz – nincs érv, ami eltántoríthatna a megvásárlásától, vagy a megszerzésétől. Ne is olvassunk tovább, be kell menni a boltba, és mielőbb meg kell venni, vagy be kell szerezni valahonnan, ha boltban nem kapható. Csak ez fog megnyugtatni. Félreértés ne essék, ez nem baj, csak nincs értelme további érvekért kutatni, hiszen az érzelmeink már régen eldöntötték a kérdést. Ha még ez nem történt meg, érdemes azon gondolkodni, vajon mire használjuk, vagy mire szeretnénk használni számítógépünket általában. Természetszerűleg szóba jöhet sok minden, de talán a programfejlesztést, robotvezérlést, és egyéb speciális célokat leszámíthatjuk, mivel egy átlag – és nem negatív értelemben – egyszerű felhasználó általában nem ezekben éli ki magát.

Az igényei sokkal inkább az alábbiak között találhatók:

Szeretne böngészni, információkhoz jutni a világhálóról
Lakóhelyén nem fogható magyar, vagy külföldi rádióadásokat szeretne hallgatni (Még talán a TV adás is eszébe jut) az interneten keresztül
Szeretne kapcsolatba lépni távoli ismerőseivel akár levél, vagy üzenetküldés, chat, beszélgetés, vagy videó-beszélgetés formájában.
Néha hasznos, ha vezeték nélkül is kapcsolódni tud vele a hálóra.
Kedvenc filmjeit, zenéit szeretné lejátszani, képeit szerkeszteni, archiválni. Mindezeket szeretné megosztani az ismerőseivel is
Digitális fényképezőgépével, kamerájával, telefonjával készített képeket szeretné számítógépére felmásolni
Játékprogramokkal szeretne játszani a gépen. Persze mindent nem tud megvenni, ezért sokszor kölcsön is kér egyet-egyet a szomszédtól.
Néha talán szeretne egy-egy levelet megírni, táblázatot készíteni. Ha irodában dolgozik és főnöke örömére elég lelkes, hétvégén szeretné befejezni, amit az irodájában elkezdett.
Persze az is jó lenne, ha különösebb erőfeszítés nélkül ki tudná nyomtatni, amit művelt.

 

És jó lenne, ha mindezen lehetőségeket a számítógépén úgy nagyvonalakban készen kapná, azaz nem kellene komoly rendszerismeret, vagy már-már programfejlesztői készség, hogy életet leheljen a rendszerbe, vagy hogy csak simán beállítsa az igényeihez.

 

„Aki nem ért a számítástechnikához, az inkább játsszon LEGO-val” – mondhatná, aki egy kicsit jártasabb a számítógépek (hardware, vagy software) világában. De még mielőtt bárki is elalél a saját képességeitől, úgy őszintén – hányan vezetnek ma autót olyanok, akik nem tudnának egy autót összerakni, sőt azt sem tudják, mi hogyan működik benne. Persze vannak olyanok, akik inkább bütykölni szeretik. A számítógép – az autóhoz hasonlóan – mára hétköznapi használati eszközzé vált. Sok-sok igényünkre ad választ egyszerre.

Összefoglalva tehát a fenti lista segítségével érdemes magunkban tisztázni, mit szeretnénk valójában, mert ez sok mindent meghatározhat.

A következő, amin el kell gondolkodnunk magunkban, hogy…

 

Milyenek vagyunk mi magunk? De őszintén!

 

Nyitottak és érdeklődőek vagyunk az újdonságok iránt? 
Nem rettent el, ha valami nem a megszokott. Képesek vagyunk egy kicsit utána nézni dolgoknak, mert érdekel, mit tud még.

A kényelem a legeslegfontosabb számunkra. Minden más másodlagos.
Türelmetlenek vagyunk, ha valami elsőre nem működik. Nem érdekelnek a részletek, működjön és kész! Lehetőleg ne kelljen megtanulni nagyon semmit, vagyis könnyen ki lehessen találni, mi hogy megy. Vagy úgy általában sem érdekel az egész kérdés, túl akarunk lenni rajta gyorsan, legyen már meg az a számítógép, amit a család akart, aztán ne kelljen már foglalkozni vele.

Fontos, hogy el tudjuk dönteni, melyik csoportba tartozunk. Persze nem minden fekete, vagy fehér, de azért mindenki érzi, hova tartozik inkább.

 

Számítógép csere is esedékes, vagy az marad a régi?

 

Nagyon nem mindegy, hogy egy meglévő, régi számítógépre szeretnénk valamit, vagy új gépet akarunk, csak nem tudjuk, milyen operációs rendszerrel vegyük meg. Ha régi gépre szeretnénk más operációs rendszert, akkor fontos tudnunk, hogy a gépünk milyen erős. Ha ugyanis egy gyenge géphez megveszünk esetleg egy olyan operációs rendszert, ami erősebb gépet igényel, hatalmas lesz a csalódás. Vagy olyan lassan fog menni a gépünk, hogy az elviselhetetlen lesz, vagy az operációs rendszer már telepítéskor közli, hogy nem hajlandó „felmenni” a gépünkre.  

Ilyen paramétereknek érdemes utánanéznünk, hogy:

CPU (vagy processzor) típusa és órajele

Ez a gépünk központi egysége, és hát alapvetően meghatározza, milyen gyorsan fut majd egy-egy programunk és maga az operációs rendszer a számítógépünkön. Ez persze nem csak az órajeltől függ (ezt hertz-ben mérik, és periódus/másodpercet jelent), de azért ez sokat elárul róla. Ma a csúcs processzorok már 3GHz (vagyis ez 3 és még 9db nulla), vagy e felett ketyegnek. A valódi teljesítmény persze függ attól, milyen technológia van a CPU-ban, és pl. hány magos.

 

Memória mérete, típusa és sebessége

Ez pedig azért fontos, mert itt tárolódnak azok a programok, programrészek, amelyeket a processzor éppen futtat. De az a fájl is itt tárolódhat, amelyet éppen megnyitunk szerkesztésre. Ezért nem mindegy a méret. Ma jellemzően 1GigaByte felettiek a gépek, de a 4GByte ma Magyarországon még a ritkábbak közé tartozik. Típus szerint jellemzően DDR, vagy DDR2. (a DDR3-as memóriával szerelt gép viszont már nem számít réginek) 
Elérési sebességére itt is fontos paraméter az órajel, amit MHz-ben mérnek, és alapvetően meg tudja határozni a gép teljesítményét. Ilyenekkel találkozhatunk csak példálózva, hogy DDR-400, vagy DDR2-800, DDR2-1066, stb.

 

Merevlemez (winchester) mérete

A mérete azért nem mindegy, mert ezen foglal helyet az operációs rendszer maga, és itt tárolódnak a fájljaink is, aminek a tartalma pl. lehet szöveg, kép, videó, program. Gigabyte-ban mérik. Ma már 1000Gbyte-os merevlemez sem ritka, de talán a többség még 500Gbyte alatti merevlemezzel rendelkezik. 
Ennek is van elérési sebessége, ami befolyásolja, hogy mennyi idő alatt „áll fel” a gépünk bekapcsolás után, valamint mennyi idő alatt tudunk megnyitni pl. egy video fájlunkat.

 

Grafikus kártya típusa

Ez felel mindenért, ami a monitorunkra kikerül, azaz kirajzolódik. Ezért a grafikára érzékeny területek esetében nem mindegy, milyen képességekkel rendelkezik. Ilyen területek a játékprogramok, vagy a kép-, és videó-szerkesztők. De akár egy komolyabb grafikai képességekkel megáldott operációs rendszer is megfeküdhet a képességek hiányától.

Ha ezzel megvagyunk, érdemes felkeresnünk az adott operációs rendszer honlapját, hogy megtudjuk, mit igényel a gépünktől. A keresőbe írjuk be, hogy például: “Vista system requiremens” vagy “Vista rendszerkövetelmények“.  Amit ilyen oldalakon találunk, azt azért minden esetben fenntartással kezeljük, mert a gyártók azért a minimális követelményeket adják meg, ami azt jelenti, hogy éppenhogy elmegy rajta. És mi ennél azért többet szeretnénk. De összehasonlító adatnak mindeképpen nagyon jó lesz ez is.

 

Mennyi pénzünk van erre az egészre?

 

Természetszerűleg minden eddigi megfontolást, ill. döntést nagymértékben befolyásol, mennyi pénz áll a rendelkezésünkre tervünk megvalósításához. Ha a pénz nem számít, akkor persze megvehetjük mindenből a legdrágábbat bízva abban, hogy így biztos nem járhatunk rosszul, hiszen ami a legdrágább, az egyben a legjobb is. Egy előnye persze biztos lesz ennek a gondolkodásnak… hogy nem kell hozzá gondolkodni. A többire nincs garancia. Kívánok hozzá sok szerencsét!
A másik szélső eset, hogy nincs pénzünk, és így szeretnénk a lehetőségekhez képest a legjobbat. Ez a helyzet talán a legszomorúbb, de egy előnye ennek is van. Ha nem fektetünk be pénzt valaminek a megvalósításába, nem is veszíthetjük el (És ez nem gúnyolódás!). A harmadik eset pedig, hogy van némi pénzünk az ötletünk megvalósításához, de alig bírtuk összekaparni, ezért nagyon fontos lenne, hogy jól döntsünk, mert nem akarunk veszíteni. Talán ez a legkockázatosabb helyzet.
A legfontosabb, hogy az elképzelésünk azért valamennyire szinkronban legyen az anyagi helyzetünkkel. Vágyakozni persze nem tilos, de hosszú távon árt az egészségnek.

 

A gyakorlat

 

Ezek után nézzük meg, milyen esetekben mi lehet a megoldás számunkra.

 

Ha új gépet veszünk, és a gyerek főleg játékra szeretné használni. 

 

Kinyithatjuk a pénztárcánkat, mert erős gépet kell vennünk. Gyors processzor, nagy winchester, sok és gyors memória és jó erős grafikus kártya (meg egy jó monitor:-))
És mi legyen az operációs rendszerrel? Amit most mondok, azért a Linux-osok biztos megköveznek, mert rögtön fel tudnák sorolni, hogy mennyi játék van Linux-ra, és hogy ha feltelepítjük a WINE-t, akkor még a Windows-os játékok jó része is futni fog rajta. Csakhogy egy átlag felhasználó, aki használni szeretné a gépét, nem innen közelít. A boltokban kapható játékprogramok 99%-a Windows-ra készül. (Szomorú, vagy nem, ez van.) És neki fontos, hogy a gyermeke kényelmesen játszhasson a játékaival a gépén, és ne kelljen a karácsonyi játékprogram megvásárlása előtt az internetet bújni azért, hogy futtatja e a WINE az adott játékprogramot, amit a gyerek kinézett magának. És ha nem teljesen, akkor majd hol fog elakadni. És mi van, ha gyermekünk az osztálytársától kap kölcsön egy játékot hétvégére, aztán meg kiakad, hogy nem megy. Kinek hiányzik ez? Szóval rövidre zárva. A döntés az Öné, de én ez esetben Windows-t vennék a gépre. Hogy melyiket? 
Esetleg XP-t? Akárhogy is dicsérik az XP-t, egy 7 évvel ezelőtt készült operációs rendszerről beszélünk. Eljárt felette az idő. A támogatása lassan meg fog szűnni, nem csak a Microsoft részéről. Plusz még egy érv. Ma már érdemes széles képernyős monitort venni. A ma kapható ilyen monitorok felbontása 1440×900, vagy 1680×1050, vagy még több. Ezen monitorok a legjobb képminőséget a legnagyobb felbontásban képesek csak produkálni. Kisebb felbontásban enyhén homályos a kép. Kérem, menjen be egy boltba, és kérje meg az eladót, kapcsoljon rá egy XP-s számítógépet egy 20”-os széles monitorra, majd állítsa be az XP-n a felbontást maximumra (ez esetben 1680×1050-re), aztán nézze meg mit lát. Állítgassa a betűméretet, vagy bármit (ezen a felbontáson maradva) úgy, ahogy akarja. Ha nagyon tetszik a végeredmény, nyugodtan vegye meg. De előbb nézze meg ugyanezt egy Vista-val is!
A Windows 7 még csak most készül. Ha nem tud várni rá, mert most kell venni gépet, (pl. szülinap) akkor én most (2009. február 10.) Vista Home Premium-ot vennék a gyereknek. De persze ez is az Ön döntése, az Ön felelőssége. A Microsoft honlapján utána nézhet.

Ha alig van pénzünk a fentiekre, akkor ez persze mindent felülír, és érdemes kisebb gépben, és valamilyen Linux operációs rendszerben gondolkozni. (Lásd később) 

 

Ha gépünket főleg munkára szeretnénk használni.

 

Itt munka alatt elsősorban szövegszerkesztés, táblázatkezelés, előadás készítésről beszélünk. (Ha ennél speciálisabb a terület, akkor azt Önnek kell továbbgondolni.)
Ehhez már – a játéknál – jóval szerényebb gép is megfelelő. És ebben az esetben kettéválik a történet. Ugyanis nem mindegy, hogy Ön egy munkahelyen dolgozik, és emellett szeretne (vagy muszáj) hasonló dolgokat művelni otthon, vagy Ön egy vállalkozó, akinek nincsen főnöke, és a maga ura. Nézzük először a munkahelyes változatot.

Munkahelyi környezetünk, mint befolyásoló elem

Mit befolyásolhat a munkahelyünk. Ennek lehet, hogy nincs is értelme. De egy esetben talán mégis. Ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol akár önszorgalomból, vagy akár a főnök elvárása miatt folyton haza kell vinnünk a munkánkat azért, hogy otthoni gépünkön fejezzük be (és a cég nem adott plusz gépet otthonra). Ez lehet akár jelentés, akár táblázat, vagy előadás, vagy bármi más elkészítése. Ha ez napi feladatként jelentkezik, a saját kényelmünk és biztonságunk érdekében kompatibilitási okokból érdemes ugyanazokat a programokat használni otthon, mint a munkahelyen. Ez pedig a legtöbbször az operációs rendszer kiválasztására is kihat. Ezt vegyük fontolóra a későbbi problémák elkerülése érdekében. Azért a játék résznél leírtak ide is vonatkoznak, vagyis ha a munkahelyén XP-t használnak, attól Ön még nagyon jól el lesz egy Vistával otthon. Az Office programnál már inkább érdemes megfontolni, hogy teljesen ugyanazt a verziót használja, ha nem akar meglepetéseket. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a munkahelyén valamilyen Linux-ot használnak, akkor Önnek is érdemes ezt otthoni gépén követni, ha nem akar kényelmetlen gondokba belefutni (kompatibilitás és a két rendszer különbségének kényelmetlensége).

Amennyiben Ön vállalkozó, és kevésbé függ a környezettől.

E területen már komolyabb mértékben előjön a Linux, mint alternatíva. Ennek óriási előnyei lehetnek egy magán, vagy egy kisebb-nagyobb vállalkozás esetében. Egy vállalkozónál ugyanis hatványozottabban előjönnek a jogtiszta szoftver kérdései. És nagyon veszélyes problémákba futhat bele, aki nem gondolkozik előre. Ha minden gépre jogtisztán megvesszük azon szoftvereket, amelyekkel dolgozunk, dolgoztatunk, elég tetemes összegre is rúghat a költsége. Emellett egy Linux (pl. egy UBUNTU, vagy OPENSUSE) komoly költségmegtakarítást jelenthet, ugyanis ebben az esetben nem csak egy operációs rendszert kapunk a „csomagban”, hanem egy teljes Office, valamint kommunikációs, kép-, video-szerkesztő és egyéb programok is települnek a gépünkre egy időben. Ezt úgy képzeljük el, mintha egy Windows-os gépre feltelepítenénk az összes szükséges programot, vagyis használatra kész a gépünk. A Linux CD-n ez mind rajta van. És mindez ingyen! És minden magyarul! Ráadásul a Linux-ok jórésze sokkal kisebb „gépigényű”, mint a Windows, emiatt egy esetleges gépcserét is megúszhatunk pár évre. Érdemes elgondolkodni rajta.

Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy Ő nem telepít valami összetákolt ingyenes kacatot a gépére, nézzen körül aNovell oldalán egy kicsit, esetleg a képernyő-képeket is érdemes, aztán ítélkezzen.

 

Ha a gépünket főleg internetezésre szeretnénk használni.

 

Erre az esetre egy szerényebb gép is megteszi. Ha elég régi a gép, úgyis ez a helyzet. (Ha internetezés mellett esetleg kép-, és video-szerkesztésre is jó lenne, akkor ezzel arányosan nő a gép igény.) 
De milyen legyen az operációs rendszer ebben az esetben? Ez itt most attól függ, hogy mennyi pénzünk van. És még attól is, hogy mennyire vagyunk nyitottak, és érdeklődők, vagy kényelmesek, vagy türelmetlenek. Miért fontos ez? Azért mert a környezetünkben valószínűleg Windows-al rendelkező emberekkel találkozunk majd – a nagy számok törvénye alapján. Vagyis, ha mi is Windows-t választunk, akkor könnyebb lesz a dolgunk, ha elakadunk, mert fordulhatunk az ismerősünkhöz. Programokat is könnyebben csereberélhetünk. Ugyanakkor a Windows pénzbe kerül, úgy kb. 30eFt-ba, minimum. És az sem biztos, hogy a szerény gépünk elbírja – ezt mondjuk vásárlás előtt kellene kideríteni. Ha azonban a Linux mellett döntünk, a közvetlen környezetünktől már nehezebb segítséget kapni, ugyanakkor az interneten nagyon gyorsan, nagyon kedves embereket találhatunk, akik segítenek rajtunk, ha elakadunk. Ezért cserébe a szerény kis gépünk akár szárnyakat is kaphat egy Linux rendszertől. Itt talán az Ubuntu-val érdemes kezdeni a kísérletezést, mert a piac egyik legfelhasználóbarátabb rendszere (A „Linux Mint” az, ami talán még inkább.). És szintén magyar. Elég egy CD-ről feltelepíteni, és komplett működő rendszert kapunk szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, és rengeteg más hasznos programmal. Ha nem tetszik, még mindig mehetünk a boltba a Windows-ért, de egy próbát talán megér – meg 30eFt-ot. 


A Linux mellesleg képszerkesztésben, DVD írásban, és sok minden egyéb tekintetben is hasznos és a legtöbb esetben már-már professzionális programok tömkelegét kínálja nekünk díjmentesen. És van még egy előnye. Elég nehezen fogunk vírust kapni az interneten bolyongva, legalábbis nagyon meg kell küzdeni érte. A kisfiamnak 6 hónap alatt sem sikerült. Ezért a víruskereső sem kell, hogy visszafogja gépünk teljesítményét. (Persze mindent csak saját felelősségre!)

Ha sajnálatos módon a pénzünk a fő korlát

…ami inkább nincs, mint van, még inkább érdemes a Linux irányába gondolkozni.

 

Telepítés

 

FIGYELEM! MINDEN TELEPÍTÉS ELŐTT MENTSÜK EL ADATAINKAT, MERT AZOK ÖRÖKRE ELVESZHETNEK A SZÁMÍTÓGÉPÜNKRŐL!!! A cikk szerzője semmilyen felelősséget nem vállal a következményekért. Bármit tesz a kedves olvasó, azt a saját döntése alapján teszi, és a saját felelősségére.


A cikkben jelzett Linux operációs rendszereket a megadott linkekről tölthetjük le, vagy megkérhetjük egy ismerősünket a letöltésére. Ez minden esetben egy ISO fájl lesz, amit CD-re, vagy DVD-re kell kiírni, de mint képfájl, nem adatként! Majd be kell állítanunk a gépünket (ha nem így van beállítva eredetileg is), hogy a CD meghajtóról induljon. Ezt a BIOS-ban tehetjük meg, ha ez nem mond semmit, marad az ismerős. Majd a CD-t betéve a lemezmeghajtóba indítsuk újra a gépet. A legtöbb Linux CD úgynevezett LIVE CD, ami annyit jelent, hogy nem települ azonnal, csak feláll anélkül, hogy hozzáérne a merevlemezünkhöz, majd a felállt rendszerből lehet telepíteni , ha úgy döntünk. Ellenkező esetben egy sima kikapcsolásra eltűnik.

Forrás: windows-linux.hu


2 hozzászólás érkezett ehhez a poszthoz

  1. Profile photo of Máté

    Sokáig mentem vissza, de itt már nincs “előző bejegyzés”. Csak nem vége van? Ez lett volna az első cikk?

    Tetszik (0)
  2. Profile photo of Solarkiss

    @Máté mit szerettél volna megtudni ?
    Én most 2 Linux disztrót próbálgatok, a Mint-et, és a Freya-t. Egyenlőre Live módban használgatom, usb-ről. Így nem sok mindenre lehet használni, a nézegetésen, meg a böngészésen kívül. Ha nem leszek ilyen lusta, fel is telepítem az egyiket, akkor már jobban látható lesz a rendszer működése.

    Tetszik (0)

Szólj hozzá a cikkhez