Az információ mint nyersanyag

Korunk egyik legértékesebb nyersanyaga az információ. Felmérések szerint naponta 2.5 quintillion bájnyi (kb 1800 milliárd Gb) adat keletkezik. Az információs forradalom ütemét jól jellemzi, hogy az összes adat 90%-a az elmúlt két évben keletkezett. Ezek az adatok a különböző blogokon megjelent cikkektől a Facebook-on közzétett bejegyzéseken és képeken és a YouTube-ra feltöltött videókon át, a meteorológiai műholdak által küldött információkat és a mobilod cellaadatait is tartalmazzák.
Az ember szinte már mániákusan digitalizál mindent és az összegyűlt adatokat a legkülönbözőbb módokon használja fel.

Az információ értékes

Rengeteget olvashattok a neten a Facebook és a Google adatgyűjtéséről, vagy a különböző egyéb oldalak felhasználó-követéséről, melyek sokszor még a magánélet szentségét sem tartják tiszteletben. Természetesen itt is üzleti érdekek állnak a háttérben, ezen adatok birtokában célzott és ezáltal hatékonyabb hirdetésekkel bombázhatnak bennünket, de akár a véleményünket is befolyásolhatják! Ha azt hiszed a Facebook, vagy a Google szerveri ingyen üzemelnek, tévedsz. Ha nem fizetsz valamiért, akkor nem a vevő vagy, hanem az áru!

Burokban

Előfordult már veletek, hogy egy idegen gép elé leülve a Google keresések meglepően szokatlan találatokat adtak, amik máskor a saját gépeden az első helyen szerepeltek, azok esetleg meg sem jelentek a listában? Véletlen lenne? Természetesen nem. A Google kereső jól ismer téged és ez néha nagyon hasznos is lehet, de van a dolognak egy nagyon ijesztő következménye is, amit angolul “Filter Bubble“-nek (kereső buboréknak) neveznek. A jelenség a személyre szabott keresési találatok következményére utal, ami szerint a felhasználó egy behatárolt tartalmi körbe szorul. A kattintási, vásárlási szokásai, baráti és érdeklődési köre és alapján csak olyan találatokat és tartalmakat kap, amik egyeznek a nézeteivel, szokásaival, ezáltal viszont egy beszűkült körben – buborékban – találja magát és ez ad okot az aggodalomra.
Aki csak a saját véleményével megegyező információkkal szembesül, az nem tud objektíven tájékozódni, véleményét téves, vagy egyoldalú információkra alapozza, így torz képet alkothat a világról.

93JObxu

A kép a következő videóból származik, érdemes megnézni: Beware online “filter bubbles” – Eli Pariser

Kitörés

Ha nem szeretnél egy ilyen beszűkült buborékban netezni, szerencsére van lehetőséged kitörni belőle, az alábbi eszközök segítségével:

Ha kíváncsi vagy melyik oldal, kinek ad rólad információt, a Collusion Firefox plugin segítségével megnézheted.

Üveggömb

Persze az információt nem csak “rossz” dolgokra lehet használni. Az adatok elemzésével (data mining) olyan, mindenki számára hasznos dolgokat is el lehet érni, mint a földrengések, vagy egyéb természeti katasztrófák előrejelzése, de akár a jövőbe is betekintést nyerhetünk. A napokban a sajtó által felkapott hír, miszerint egy matematikus megjósolta a jövőt, a múltbéli adatok elemezésével  bizony nem nélkülöz minden tudományos alapot! A prediktív analízis a rögzített adatokban mintákat keresve próbál a jövőre vonatkozó jóslatokat találni. A technikát a pénzügyi szektortól az egészségügyig széles körben igyekeznek alkalmazni. Az egyik legjelentősebb gyakorlati alkalmazása a Los Angeles-i rendőrségnél kapott helyet, ahol a járőrök útvonalát az ilyen jellegű jóslatok alapján határozzák meg. A korábbi adatok elemzéséből készült bűnügyi előrejelzések alapján a rendszer térképen jeleníti meg a várható bűncselekmény helyszínét és típusát, és a rendőrség megpróbál ezekre a területekre koncentrálni. A módszer sikeresnek mondható, hiszen 12-26%-os eredményességi növekedést értek el. Az alábbi (angol nyelvű) videóból többet is megtudhattok erről:

Az információ felhasználása tehát kétélű fegyver, amit jó és kevésbé jó célokra is fel lehet használni és úgy tűnik minél több van belőle, annál értékesebb. Az adatfeldolgozás (big data) eszközeinek fejlődésével egyre pontosabban és gyorsabban juthatunk hasznosabbnál-hasznosabb következtetésekre és megoldásokra, de reméljük a fejlődés nem fog azzal járni, hogy közben minden magánjellegű információnk áruba bocsájtjuk.

 A statisztikai adatok részben innen származnak: The Information: A History, A Theory, A Flood (by Jame Gleick – http://goo.gl/nNhyS)

 

6 hozzászólás érkezett ehhez a poszthoz

  1. Profile photo of HUNgaroczel

    Nagyon tetszik a cikk! Értelmes iromány, többször is átolvastam 😀 Elég dúrva hogy egy bizonyos idő után a google kiismer és a hozzám hasonló emberekkel összecsoportosít és hasonló tartalmakat jelenít meg 😀 Kis anyagi pontnak érzem most magam, akit statisztikailag meg lehet határozni 😀

    Tetszik (0)
  2. Profile photo of reEnd

    Régebben rövidebb ideig használtam a Ghostery-t, nálam sajnos sokat lassított a böngészőn. 🙁 Lehet, hogy csak nálam volt a probléma, úgyhogy ez ne tántorítson el senkit se a telepítésétől. 😉

    Adblock Plus-hoz még hasznos lehet az Antisocial mellett az EasyPrivacy szűrő, ami Internet Explorerhez is elérhető TPL (Tracking Protection List) formájában, néhány másik ilyen “privacy védő” TPL társaságában. 😉

    Tetszik (0)
  3. Profile photo of nyerek01

    Sima Adblock-ot használok, érdemes/értelmes lenne áttérni a Plusos ra?

    Tetszik (0)

Szólj hozzá a cikkhez