Ubuntu 15.04 Vivid Vervet

Áprilisban jelent meg a legutóbbi Ubuntu kiadás, a „Vivid Vervet”. Nem kapott akkora sajtóvisszhangot, mint mondjuk egy Windows 10 vagy OS X, de ez nem feltétlenül baj, legalább a meglepetés erejével csapott le rám az Ubuntu 15.04.

4 évvel ezelőtt teszteltem, az akkor már korosnak számító 10.04 LTS-t. A fejlődés pedig fényéveken mérhető. Rengeteget javult, még az előző 14.04 LTS-hez képest is. Sajnos ez a kiadás csak 9 hónap támogatást élvez, a következő LTS-re pedig még 1 évet kell várni, addig még jön egy Ubuntu 15.10 is. Ebben a verzióban az optimalizációra összpontosítottak az Ubuntu szakemberei.

Telepítési élmény

ubuntu-linux-discs-100572883-large

A telepítés kellemes, felhasználóbarát. Nem változott túl sokat az elmúlt pár évben. A particionálással kicsit bajban voltam. Kis kutakodás után megszereztem a megfelelő információkat. Arra jutottam, hogy majdnem megegyezik a Windowsban megszokottal, azzal a kivétellel hogy itt nem betűjeleket kapnak a meghajtók hanem mappákba csatolódnak. Gyorsan felment a rendszer, a rendszerbetöltőt a külön merevlemezre tettem, így nyugodtan játszadozhatok. Nem befolyásolja a Windows-t.

Első benyomás

new_about

Az első induláskor a Unity felület kedvesen elénk rakja a gyorsbillentyűk listáját. Egy kis szemlélődés után egyből feltűnik, hogy milyen nagyok könnyen olvashatóak a betűk. Például egy KDE-hez viszonyítva mennyire „cuki”, és barátságos. Azoknak akik pánikba esnek az új dolgoktól a Unity egy mentőcsónak lehet. A felső sarokban egy Kezdőképernyőhöz hasonló elem található. Az Ubuntu Logóra megnyíló Dash indító és központi kereső, úgynevezett lencséken keresztül mutatja a keresési eredményeket.
Képes internetről információkat szerezni, némi közösségi funkció is helyet kapott benne. Szerintem nagyon hasznos eleme a Unity-nak. Azt javaslom, hogy egyesével érdemes letiltani a számunkra zavaró modulokat, hogy legalább maradjon valami a fejlesztők elképzeléseiből. A menükben való turkálást a HUD hivatott megszüntetni. Az Alt lenyomásával beírható, hogy mit akarunk csinálni, és megkeresi az adott parancsot a program menüjében. Ezt nem árt tudatosítani, mert sok időt lehet spórolni vele.

Beköltözés

Képernyőkép – 2015-06-19 19:27:58

Az Ubuntu szabadon bővíthető alkalmazásokkal, amelyeket az Ubuntu Szoftverközpontban találhatunk meg. Használata előtt, még érdemes engedélyezni az Ubuntu partnerek tárolót is, hogy a zárt forrású programok, kodekek, meg egyebek települhessenek. Természetesen nem csak erről a helyről lehet telepíteni őket. A rendszer szinte bármilyen .deb csomagot képes installálni, ha az megfelel a követelményeknek. Fontos tudni, ha nem tárolóból telepítünk, akkor azt az alkalmazást kézzel kell frissíteni. Az Software Center mellé én a Synaptic csomagkezelőt is feltelepítettem. Nekem sokszor jobban átlátható, főleg ha mélyebben bele kell másznom valamibe. Miután már kiveséztük a Szoftverközpontot érdemes egy pillantást vetni az Ubuntu After Install Béta nevű programra. Nekem sok időt spórolt meg, ninite.com-hoz hasonlóan a leggyakrabban használt programokat képes egyetlen kattintással felrakni. Sajnos még nem tökéletes, a szoftverforrásokat kicsit teleszemeteli, ha az ember ész nélkül mindent felrak. A felsorolt programokra érdemes rákeresni, hogy eldöntsük kell-e.

Kedvenc alkalmazásaim

Kijelölés_004

Az évek során, mindig próbáltam nem platformhoz kötni magamat, így a váltás semmilyen nehézséget nem jelent. Majdnem ugyanazokat a programokat telepítettem Ubuntun is mint Windows alatt. Csak felsorolás szerűen a következőket használom:

Firefox, Thunderbird, Chrome, Pidgin, Libre Office,VLC, KODI, Banshee, Microsoft Office Online, Double Commander, Audacity, Dropbox, Skype, Popcorn Time, qBittorrent, GIMP, Handbrake, Shutter, MyWeather Indicator, Psensor, UnityTweak, Ubuntu Tweak, Tűzfalbeállítás.

Kisebb kellemetlenség ért, a telepítés során, ugyanis valamilyen okból néhány csomag hibásan került az Ubuntu tárolókba. Két ilyen problematikus programmal is találkoztam. Az egyik A Double Commander, a másik pedig a Banshee lejátszó. Mindkettőt nagyon kedvelem, és sikerült őket felrakni máshonnan. Programok terén teljes az ellátottság, ami az én saját igényeimet illeti.

A rendszert még az Ubuntu Tweak alkalmazással is felvérteztem. Segítségével olyan dolgokat tudok elintézni, amihez lusta vagyok terminált nyitni. Beállítottam a saját mappáimat. Ráadásul abban is van egy sor ajánlott alkalmazás. Kezdőknek ideális a Unity Tweak mellé. A laptopomon pár dolgot módosítottam csak. Beállítottam a Swapiness értékét 10-re, felraktam a TLP-t és a Preload-ot.

Használat közben

Ubuntu-13-10

Elég szubjektív dolog, hogy kinek mi válik be igazán. Csak a saját tapasztalataimról tudok nyilatkozni. A Unity számomra elég intuitív, teljesen akklimatizálódtam. Már tudom merre nézzek, mi, hol, és miért történik.
A Nautilus fájlkezelővel még barátkozom, mert én Windows alatt megszoktam, hogy minden mappa saját nézetre állítható, itt sajnos nem. Nagyon tetszik, hogy milyen letisztult, a füles böngészésért pedig jár egy nagy plusz. Ubuntus Fejlesztők! A szoftver centerbe is nagyon kellenének már a fülek.
A rendszerben van egykét eyecandy is. Mindenhol van egy-egy kis kedves animáció, de nem tolakodó módon. Kis felbontásnál kicsit szűkös a hely a nagyobb betűk miatt, de ez is megszokható / beállítható. Az oldalt elhelyezett gyorsindító sávot megszoktam, de egy egyszerű kis script segítségével felturbóztam, hogy amikor nincs hely automatikusan elrejthetővé lehet tenni, a ctrl+shift+0 billentyűkombinációval, így ezzel sincs gond. Összességében szeretem használni, elég intuitív, nem kell gondolkodni hogyan tovább.

Futásteljesítmény

xZFHx

Mindkét rendszernek vannak erősségei és gyengéi. Az Ubuntu hatalmas előnye a nyugalom. Szinte sose kerregteti a merevlemezt semmi miatt. Nincsen szükség ütemezett karbantartásra, nincs félnapig kereső Windows Update. Az Ext4 fájlrendszer elég jó, nincs szükség töredezettségmentesítésre sem. Valamivel gyengébb hardverre ott az Ubuntu Mate vagy a végső anorexia az Xubuntu/Lubuntu. Fontolgatom, hogy az asztali gépemen a Windows 7 támogatása után valamilyen könnyített Ubuntu lesz rendszeresítve.

Összefoglalás

Kipróbáltam sok Ubuntu verziót míg a cikket megfogalmaztam. Hamar körvonalazódni látszott, hogy merre tart a rendszer. Debian kis-tesóból igazi piaci terméket sikerült faragni. Az Ubuntu megosztja a szabad szoftveres közösséget, de szerintem nincs szégyenkezni valójuk. Általában a tapaszalt felhasználók nem értik, hogy mire van szüksége az átlagembernek. Az Ubuntunál azt a döntést hozták, hogy neki, halandóknak szeretnének egy disztribúciót készíteni. A nagy Microsoft-féle glasznoszty még az Ubuntu hasznára is válhat, a jövőben kevésbé lesznek kirekesztve a nem Windows-t felhasználó emberek a Microsoft szolgáltatásaiból. Kinek ajánlom az Ubuntu-t? Mindenkinek akinek fontos a legalitás, és valami újra vágyik, de nem esik kétségbe egy kis Google használattól.

19 hozzászólás érkezett ehhez a poszthoz

  1. Profile photo of Aveoman

    Nekem mindig is tetszett az Ubuntu. Netezésre sokat használtam igaz cd-ről, bár volt telepítve is. A gondom vele az volt, hogy a programok telepítése nem volt egyszerű, illetve a driver a wifi-hez lehetetlen volt.
    A másik az, hogy a Win-re írt programok futtatása nem mindig volt jó a virtuális környezetbe, igy a programjaim nem működtek.
    Viszont összeomlott win esetében nagyon könnyen tudtam vele lemezről kimenteni az adatokat!
    Cikket olvasva, és figyelemmel követve az Ubuntu eseményeit, tényleg egy jó alternatív operációs rendszer!

    Tetszik (0)
  2. Profile photo of Nameless

    Csak poénból felraktam a Farming Simulator 2013-mat és ugyanazokkal a beállításokkal majdnem 100%-ban ugyanúgy futott mint Windows 7 alatt.

    Tetszik (0)
  3. Profile photo of abissus

    Jól megírt, kedvcsináló cikk, gratula. 🙂

    Tetszik (1)
  4. Profile photo of McKangi

    Hát én idáig sem voltam elégedett az Ubuntuval.
    Az egyik a gyorsaság, a másik meg a külső forrásból való telepítés nehézsége miatt.
    Próbáljátok ki a Linuxmintet is. Sokkal inkább felhasználóbarát,gyorsabb, könnyebben telepíthető külsős programok.
    Rakom is vissza….

    Tetszik (1)
    • Profile photo of Nameless

      Teljességgel nem értem, hogy mi a nehézség a külső forrásból telepített programokban. A hivatalos debian tárolókból, getdebről, meg a fejlesztők oldaláról szabadon letölthető az .deb összes csomag és 1-2 főverzióig még visszafelé kompatibilis is simán. Konkrétan mi az ami nehézséget okoz? Mert ami nem megy Ubuntu-n az nem fog menni Linux MINT-en sem. Megérteném ha különbözne a csomag kezelő, de még az sem különbözik. Ráadásul a legtöbb programnál kimondottan van .deb csomag a hivatalos letöltések között is. (Opera, Chrome, Skype stb) Sok támogatja a Store linket is. A többinél meg terminálba 3 parancs és kész.

      A sebességet elhiszem, mert a 14.04 nálam használhatatlan volt. A Linux Mint-el kapcsolatban nekem hiányzik belőle az identitás. Így rámentek a “megszokott, ismerős” amolyan Windows 10-ben is bejáratott jelszavakra. Biztosan jó, de nekem valahogy nem sikerült még megbarátkozni vele. Úgy voltam vele, ha Windows akarok használni, akkor Windows használok, nem pedig valamit ami hasonlít rá. Kubuntu-t is ezért hanyagolom. Mert arra a rengeteg testre szabhatóságra sincs szükségem. De az biztos, hogy a KDE felület nagyon elegáns.

      Tetszik (0)
  5. Profile photo of istvankisss

    Köszönjük a cikket! Régebben egy öregecske alaplap okán végigjártam a mint, az ubuntu, a puppy féle köröket, de oda jutottam, hogy a napi szinten generálódó problémák miatt inkább összeraktam egy korszerű gépet és ment rá egy Win7. Azóta nem érzek kisértést a linuxozásra. A legnagyobb küzdelmem a nas meghajtó mappaikonjainak a kitétele volt az asztalra. Emulálni, jogosultságokat hozzárendelni, stb… Win 7 alatt egy jobb egérklikk volt az egész, és áramszünet után nem kellett újra a kiosztott ip címek miatt átszerkeszteni az fstab parancssorait. A fájlrendszereket sem egyszerű megszokni. Androidon is csak bosszankodni szoktam. Mindazon túl, sok sikert nekik!

    Tetszik (1)
  6. Profile photo of balzak0908

    Jó kis cikk lett, gratula hozzá. Amit elsőre nem értettem, hogy miért kellett egy scriptet írni, hogy eltűnjön a gyorsító sáv,hiszen a beállításokban csak ki kell pipálni az automatikus elrejtést. Amúgy jobban szeretem a linuxot, mint a windowst, mert ugye ingyen van, könnyen alakítható személyes igényekre (persze a parancssort is kell hozzá használni), nekem sokkal könnyebb volt megtanulni scriptet írni linuxra, mint windowsra, valahogy számomra jobban kézre áll vagy logikusabb. A frissítések telepítése sokkal jobban van megoldva a windowshoz képest, mert a Microsoft termékénél bődületesen lassan történik a folyamat, ellenben linuxon pikk-pakk megvan. A hétköznapi feladatokra (email,web,chat,zene és videó) használni ugyanúgy lehet az ismertebb linuxokat (Ubi,Mint,Opensuse,Fedora,Manjaro,PClinuxOS, stb.), mint a windowst, igaz vannak megkötések, ez az eltérő filozófiából fakad. Sok windowsos programnak vannak nyílt forráskódú változatai, nyilván megszokás kérdése az egész, használatukat könnyen meg lehet tanulni, ha érez késztetést az ember egy kis újdonsághoz. A múltkor olvastam egy szgépes oldalon, hogy a Win 10-nek lesz egyesített rendszermagja,amivel könnyebben lehet majd alkalmazásokat írni, és csak az optimalizálásra kell figyelni a készítőknek, ezzel a lépéssel a Microsoft előrébb lépett a riválisaihoz képest, mivel azok nem rendelkeznek ilyen struktúrával. Na most itt a példa az Ubuntu esetében, hogy nincsenek egyedül ezzel. Amúgy Nokia Lumia telefonom van,azzal meg vagyok elégedve, de meg tudom oldani az adatok mozgatását linux alatt. Szóval mindent meg lehet tenni linuxon,csak néha kell utána nézni az adott dolognak.

    Tetszik (1)
  7. Profile photo of Nameless

    @balzak0908 Csak bedugtam és megy. Még a Lumia 610-is ment amihez alapból Zune kell. http://i.imgur.com/k5tZeA9.png

    Tetszik (0)
    • Profile photo of balzak0908

      Furcsa most nem látja a tartalmat. Abissus köszönöm a linkeket. Szerintem az öreg biztos módszer marad, kiveszem a kártyát és úgy használom.

      Tetszik (1)
      • Profile photo of Nameless

        Nekem az szokott segíteni Windows-zal meg Linux-szal, hogy amikor nem megy, bedugva hagyom és újraindítom a gépet. Olyankor általában felismeri és megy. Rohadjon meg aki kitalálta… tiszta olyan mint 15 éve az adatkábelezés a Siemens meg Samsung trágyákkal a romoláshoz… félnapig tartott felismertetni a telefont…

        MTP fejlesztői csapat: Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Nem… Feldugtad, megy? Igen… na akkor ez már végleges, pont jó. Mehet kifele mindenkinek a szabvány.

        Tetszik (1)
  8. Profile photo of balzak0908

    Hát windowsnál egy problémám van ill. kettő:
    1. Ha közvetlenül másolnék adatot mondjuk egy weblapról dokumentációt,akkor nem engedi, nem tudom,hogy miért hisz ugyanaz a cég készítette a szoftveres részt.
    2. Nagyon lassan másol kártyára fájlokat a rendszer,tudom vannak alternatív beépülő progik,de nem akarok mindenért külön egy alkalmazást/programot telepíteni,mert teleszarja magát a rendszer.

    Tetszik (1)
  9. Profile photo of AMI-512

    Remek cikk lett ez így kedvet is kaptam kipróbálni 🙂 Van egy régi Dell Latitude D430-as notebookom kipróbálom rajta hogy muzsikál 🙂

    Tetszik (1)

Szólj hozzá a cikkhez