NAS, vagy Cloud – melyik a jobb?

A többterás HDD-k és gombamód szaporodó felhős tárhelyszolgáltatások korában nehéz döntés előtt állunk, hova is helyezzük el adatainkat. A NAS és a Cloud szolgáltatások nem csak árban, de szolgáltatásokban is versenyeznek, így a döntést jól meg kell fontolni – ehhez próbálunk a következőkben segítséget nyújtani.

Mielőtt belevágunk, tisztázzuk mi-micsoda, ki-kivel van! A “cloud” magyarul felhőt jelent és olyan szolgáltatást takar, amit valamilyen szolgáltató, egy távoli szerverén üzemeltet, amihez hozzáférést biztosít számunkra. A NAS (Network Attached Storage, azaz hálózati adattároló) ezzel ellentétben egy otthoni (vagy irodai / vállalati) megoldás, ahol mi magunk üzemeltetjük az adatok tárlását végző szervert. A legnagyobb különbség a kettő között tehát a szolgáltatás infrastruktúrája, de emellett még számos eltérést fogunk látni, annak ellenére, hogy nagyjából mindkettőt ugyanarra szeretnénk használni.

Igyekeztünk minden lehetséges szempontból összevetni a két versenyzőt, nézzük hogyan szerepeltek!

Megosztás

A legegyszerűbb funkcióval kezdjük, ami a fájlok megosztása. A felhős szolgáltatásokban általában egyszerűbb dolgunk van, hiszen azoknak többnyire ez a fő funkciója, így a lehető legfelhasználóbarátabb és gyorsabb megoldást nyújtják, de a modern NAS-ok szoftvere sem marad le sokkal. A megosztott tartalmakhoz mindkét esetben kapunk direkt linket, így eddig holtverseny az állás. A különbségek ezután mutatkoznak meg: míg a NAS által megosztott adatokhoz szinte bármilyen megfelelő hálózati eszközzel hozzáférhetünk, vagy stream-elhetjük konzolra, TV-re, stb., addig a felhős fájlokat általában csak a böngészőben, vagy az adott szolgáltató által biztosított saját alkalmazáson keresztül érjük el. A NAS rugalmasságára jellemző, hogy lehetőséget ad a cloud szinkronizációra is, így ezzel magában foglalja annak kényelmi funkcióit is.

A le- ill. feltöltési sebességre is érdemes kitérni. Amíg a NAS hálózati sebessége csak az internetelérésünk (vagy helyi hálózatunk) sebességétől függ, addig a cloud szolgáltatók rendre limitálják az elérhető sávszélességet, sőt a szinkronizációt végző asztali kliensek többsége további beépített korlátozásokkal rendelkezik (hogy mellette még böngészni is tudjunk).

NAS-VS-CLOUD1

Hozzáférés

A felhős tárhelyre elegendő egy egyszerű regisztráció, esetleg fizetünk is, azután máris használatba vehetjük azt. A NAS esetében először is a hardvert kell beüzemelni, ami bár nem túl bonyolult, mégiscsak több fáradsággal jár. Ezen felül a NAS-t be is kell állítani a használatba vétel előtt, ami sok felhasználónak új fogalmak tanulásával kezdődik, hiszen az átlagfelhasználó nemigen van tisztában az olyan fogalmakkal, mint a RAID, DNS, vagy akár az IP cím. Igaz az újabb NAS-ok igyekeznek a lehető legkézenfekvőbben elénk tárni a szolgáltatásaikat, általánosságban elmondható, hogy inkább a haladó (vagy tanulni vágyó) felhasználóknak javasolt a használatuk.

NAS-VS-CLOUD2

Biztonság

A fájlok titkosítása mindkét esetben AES-256 titkosítással történik általában, így amiatt nem kell aggódnunk, hogy ezt feltörve visszafejtik a féltett titkainkat. A biztonsági kockázatot inkább az elfecsegett jelszavak, vagy az adattárolók sérülése jelentheti. A felhős tárhelyeken redundánsan (párhuzamosan, több helyen, több példányban) tárolják az adatainkat, így szinte elképzelhetetlen, hogy egy hibás meghajtó miatt elveszítsék a fájljainkat. A NAS esetében már nem feltétlenül ilyen megnyugtató a helyzet. Bár ezeknél is van redundancia, lényegesen limitáltabb és költségesebb. Mivel itt saját magunknak kell gondoskodnunk az extra adattárolókról és még akkor is viszonylag egy helyen vannak fizikailag, egy elemi csapás esetén elveszíthetjük az adatainkat. (Persze az okos felhasználók gondoskodnak a biztonsági mentés, biztonsági mentéséről is, de azt már nem sorolhatjuk a NAS előnyeihez.)

Érdemes azt is fontolóra venni, mennyire fontos, hogy törölhessük is az adatainkat. A cloud tárhelyen a szolgáltatóba fektetett bizalmunk az egyetlen, ami garantálja, hogy a törlésre szánt fájlok valóban örökre eltűnnek-e, míg egy NAS-t akár fizikailag is megsemmisíthetünk (bár kevésbé barbár módszerrel is biztosra mehetünk).

Problémát jelenthet a cloud szolgáltatók jogvédett tartalmakhoz fűződő hozzáállása is: ha ilyen anyagokról szeretnénk biztonsági másolatokat őrizgetni (neadj’isten megosztani), akkor problámákba ütközhetünk. A NAS-on ezzel ellentétben azt tárolunk, amit csak akarunk (persze a megosztással a jogi felelősség itt is minket terhel).

Végül pedig nem hagyhatjuk ki a sorból a különböző adatszivárgásokat, ill. adatlopásokat sem, amikkel sokszor találkozunk a médiában. Bizony előfordul, hogy így-vagy úgy illetéktelenek férnek hozzá a feltöltött fájlokhoz. Itt viszont nem jelenthető ki egyértelműen, hogy egyik, vagy másik biztonságosabb lenne. Egy kikotyogott, vagy gyenge jelszó mindkét esetben hasonló következményekkel jár, az ennél bonyolultabb támadásokról pedig külön esszét lehetne kezdeni és akkor sem hozhatnánk ki egyik felet sem győztesként.

NAS-VS-CLOUD3

Szolgáltatások

Ebben a csatában rögtön győztest hirdethetünk, mivel a NAS köröket ver a cloud-os versenyzőkre. Egy NAS amellett, hogy ellátja a versenytárs feladatkörét, szolgálhat webszerverként, rábízhatjuk a torrentek töltögetését, de médialejátszóként is megállja a helyét. A szoftverét alkalmazásokkal bővíthetjük, így tényleg csak a képzelet (és az elérhető bővítmények sora) szab határt képességeinek. A cloud szolgáltatások ezzel ellentétben többnyire néhány gyakori fájlformátum megjelenítését, esetleg online szerkesztését teszik lehetővé.

NAS-VS-CLOUD4

Költségek

Talán az ár, az ami a legfontosabb a döntésben, de itt lesz a legnehezebb a feladatunk. Míg a NAS egyszeri, nagyobb összegű beruházással jár, a felhős tárhely előfizetési díját folyamatosan fizetnünk kell. Igaz ugyan, hogy néhány GB-ot ingyen is kaphatunk a felhőben, de a prémium csomagok ára elég borsos lehet. A NAS-t egyszer kell megvenni és azután viszonylag olcsón bővíthető újabb, vagy nagyobb HDD-kkel, így a felhős előfizetés csak rövidtávon olcsóbb.

NAS-VS-CLOUD5

Verdikt

Nem hirdetünk győztest, mert nem is lehet. Mindenki a saját igényeihez kell megfelelő megoldást válasszon. A legfontosabb érveket viszont segítünk összeszedni: a NAS 1TB alatt nem éri meg semmiképp, efelett viszont, főleg hosszú távon jobb befektetés, mint a felhő – legalábbis anyagilag biztosan. A szolgáltatásai sokrétűségével a NAS a nyerő választás, de csak akkor, ha  ki is használjuk ezeket.

AS1002T_R1

Hamarosan a képen látható terméken keresztül be is mutatjuk egy NAS használatát a kicsomagolástól a beüzemelésen át, a mindennapi használatig!

15 hozzászólás érkezett ehhez a poszthoz

  1. Profile photo of Joco1114

    Terás. MIért keveri mindenki a Terra=Föld és a tera=10^12 byte fogalmakat? 🙁
    A cikk egyébként teljesen korrekt, bár én nem hasonlítanám össze a két szolgáltatást, akkora különbségek vannak – ahogyan ez a verdiktből is kiderül. Nálam egy Synology 1010+ fut, 5 db HDD-vel, 14 TB összkapacitással, plusz egy fontos adatok tárolására szolgáló 1.5 TB-os backup rendszer. Fontos megtervezni, hogy milyen RAID szintekkel és fájlrendszerrel dolgozunk, figyelembe venni az előnyöket és a hátrányokat. Ez akár lehetne egy következő cikk tartalma is. 🙂

    Tetszik (2)
  2. Profile photo of Szilágyi Örs

    Az én véleményem szerint NAS mert az nálad van nem egy virtuális tárhely ami felet más rendelkezik.
    Nekem volt már h az alap 15 GB-s One Drive-ból töröltek le fájlokat szal ez nálam nem játszik Meg ne legyünk álszentek akinek ilyen 1-2 v több terra tárhely kell az nem a családi fotókat tárolja hanem tonnányi letöltött tartalmat. Ami lehet filmek, sorozatok, software, zenék….
    És igen ahogy írják is ez 1x i kiadás v uj HDD-knél többszöri de akkor se havidíjas. és a lényeg h nálad van szal NAS.
    Szerintem 🙂

    Tetszik (0)
  3. Profile photo of HL

    Mondjuk a Cloud-nál lehet használni ingyen kétlépcsős (SMS) azonosítást is a nagyobb biztonságért. (Pl. OneDrive, GoogleDrive). Tényleg csak az dönt, kinek mire van szüksége. Személy szerint én Cloud-ot használok, a fent említetteket, a kétlépcsős azonosítás miatt. A legfontosabb dokumentumokat meg eleve jelszavazva (20karakter kisNAGYspeckarakterek) töltöm fel, de abban sem “tiltott” anyagok vannak, csupán személyesek (további jelszavak, banki azonosítók – ami szintén kétlépcsős… )

    Tetszik (0)
    • Profile photo of dirty.ata

      Kedves HL!
      Jobbnál jobb dolgokról, olyanokról is írtál, amire az eredeti cikk nem tért ki (ezt nem hibaként fogom fel, csupán elfogadom, hogy nem volt ilyen célja).
      Arra viszont kiváncsi lennék, Te miért tárolsz 20 karakteres jelszóval külön védett “titkos/érzékeny/életbevágó” adatokat Cloud-ban, különösen jelszavakat. Pontosítva: én is nagy műkedvelője vagyok a bonyolult jelszavaknak, ezek és az érzékeny banki azonosítók tárolásának, de az ilyen érzékenységű adatok tárolására a legjobb egy speciálisan erre fejlesztett rendszer, azaz jelszó tároló, pl. Lastpass, stb… Utóbbi (ez már szinte új téma is lehetne) egy erős mesterjelszóval levédve olyan “vegyes” (web/kliens) módszerrel tárolja és kezeli a jelszavakat, amely módszer néhány alapvető szabály betartása mellett (erős mesterjelszó, nyilvános gépen mesterjelszó helyett “egyszerhasználatos” jelszót és/vagy fizikai billentyű használatot kizáró használat…) az eddigi, weben közkézre került bizonyítékok szerint feltörhetetlennek bizonyult. Ráadásul rendkívül kényelmes: szinte bármilyen adat betölthető vele bármilyen weboldal űrlapjaiba 1-2 kattintással. Visszatérve az előző témához is: a GDrive, OneDrive szolgáltatásokat jómagam is kétlépcsős azonosítással használom (GDrive-hoz SMS, mert nem megy nálam androidon a ‘Google Hitelesítő’ app, OneDrive-n ‘Microsoft Fiók’ nevű android app tökéletesen megfelel második lépcsőnek), de a Lastpass fiókom alapból is nagyon jó jelszavakat tárol mindkettő felhőhöz/fiókhoz…

      Tetszik (0)
  4. Profile photo of dirty.ata

    Rendkívül jó, egyszerű összehasonlító írás. Köszönöm!
    Személy szerint úgy látom a helyzetet, hogy a Cloud a befutó. A limitáltság egy-egy fiókra vonatkozik, viszont egymagam képes lehetnék “üzemeltetni” akár pl. 100 MEGA fiókot (100x50giga ingyen), ha volna miért. A fájl típusok kezeléséről szóló részhez: a modern Cloudok többsége (GDrive, OneDrive, stb.) a gyakrabban használt fájl típusokat (dokumentum, hang, kép,videó) általában önmagában, vagy segédalkalmazással jól kezeli, aki ennél többet szeretne, az egyszerűen letölt, majd asztali progival kezel! (Alig-alig használ Cloudot az, akinek alacsony seb. internet áll rendelkezésre, de az “ilyenek” valószínüleg NAS-t még kevésbbé használnak :)) Nem “egészül” ki a leírás azzal, hogy a Cloud-ok egy része ma már képes arra is, hogy direkt letöltőhelyként üzemeljen. (Pl. videó letöltés webhelyről közvetlenül saját felhőbe.) Pedig ez is egy fontos/kényelmes dolog. A lényeg: én – teljesen szubjektíven – úgy látom, még egy jódarabig a Cloud lesz az átlagfelhasználó-barát. Azért mégegyszer: köszönöm a cikket.

    Tetszik (0)
  5. Profile photo of AntiVirusMan

    Köszönöm! Éppen most tettem szert egy D-LINK NAS-ra, alig várom a beüzemelési tudnivalókat! 😀

    Tetszik (0)
  6. Profile photo of doonat

    Sziasztok!

    Esetleges tapasztalatokra lennék kíváncsi.

    Cél: NAS Magyarországon PLEX-szel. Külföldről HD filmek megtekintése.
    Sávszél: itthon 30 mbit/s, kinn: 16 Mbit/s
    Működhet akadás mentesen? Ha ez a sávszél ok, akkor milyen NAS-okkal érdemes próbálkozni kizárólag a fenti cél elérésben?

    Tetszik (0)
  7. Profile photo of Csicsó

    Üdv, nem vagyok nagy NAS tudor de és szerintem is nagyon jó dolog adott ház multiméda tartalom központjaként hasznáni de azért egy fontos dolog talán kimaradt, mivel otthon van ezért könnyebben sérülhet: TŰZKÁR, – leéghet, kiéghet az a helyiség ahol van, VÍZKÁR – belvíz, beázás, talajvíz, árvíz, VILLÁMKÁR. Egy cloud központban “gondolom” jobban fel vannak készülve. Úgyhogy aranyközépút a nyerő, nekem is nagy vágyam egy sokterás NAS amit telefonról, pc-ről, notebookról, TV házimozirendszerről elérhetőek a tartalmak másolgatás, kábeldugdosás nélkül. Persze egy cloud tárhely fontosabb de nem túl bizalmas adatnak, és egy-két külső HDD szintén pótolhatatlan adatok tárolására még nagyobb adatbiztonságot eredményez.

    Tetszik (0)
  8. Profile photo of ne77

    Saját megoldásom:
    Van egy 10TB-os Onedrive-om (ami amúgy az Office 365 mellé “ingyen” jár) 30.000ft/év legális Office (win/mac) és 10TB Onedrive 5db(!), felhasználónak külön-külön office és 10TB-10TB Onedrive. Szerintem baromira megéri
    Jelszavas (10-12 karakteres) zip-eket töltök fel (Pl. Fotók 2015 nyár Berlin.zip), így tölthetek fel “Legális” és khm… őőő más tartalmakat is, nem “tudják” megnézni, nagyobb biztonságban is érzem, h más se fér hozzá.
    Ha törlöm, és ők mondjuk nem törlik, kit érdekel? törjék csak fel a jelszavas zip-eket.

    Egyéb kiegészítés, arany középút
    De, hogy legyen egy “biztos” másolatom is, egyik ismerősömnél van egy Raspberry Pi 2, ami egész nap megy, van rákötve 1db 1TB-os vinyó, ami egyfolytában szinkronizál a Onedrive-al, csak lefele, tehát ha a vinyóval történik valami, törlődik róla valami (esetleg elemi kár), akkor a Onedrive-on semmi se változik, de ha feltöltök valamit Onedrive-ra, pl mobilról, akkor az egyből töltődik le a vinyóra

    Szerintem ez egy tökéletes módszer (oké biztos nem az, de nekem perfekt)

    Tehát az a probléma kilőve, h

    Tetszik (0)
  9. Profile photo of t3tr1s

    Nem elírás az a rész az első összehasonlító képernyőn a NAS alatt a sávszélesség résznél, hogy az internetkapcsolattól függ? Nem az akarna ott lenni, hogy a saját hálózatunktól függ?
    Nekem a NAS jön be elsőként azért, mert a helyi hálózat nagyságrendekkel gyorsabb, mint az internet.

    A NAS is lehet cloud ! Ha az internetről is el tudjuk érni NAS-unkat, akkor már egy saját üzemeltetésű cloud tárhelyünk van, ami azért nem rossz dolog, de ott már ugyanaz a hátrány ér minket, mint a cloud tárhelynél, hogy lassú és nyilvánosan elérhető.
    Jöhet tűzkár, árvíz, de valljuk be, ezek elég ritkák és a cloud esetén sincs semmi garancia arra, hogy amit a szolgáltató állít, az mind úgy igaz, vagy később is is igaz lesz.
    Az alap, hogy cloud tárhelyen nem tárolunk bizalmas adatokat. Családi képeket sem töltenék fel oda, mint ahogy a facebookra sem. A kódolt zip, rar és más tömör állományokba is bele tud nézni a cloud szolgáltatónk ha nagyon akar, brute force módszerrel csak számítási háttértől függ és az ami van elég ehhez a jelszómegfejtő művelethez a szolgáltatónál.
    Most komolyan, az átlag felhasználó fogja magát törni azzal, hogy jelszavas tömörített állományokat töltsön a cloud-ba, vagy a cloud fiókjának bonyolultabb jelszót adjon meg valamelyik családtagjának a születési dátumánál, vagy a kutyája becenevénél? Még a tört programos oldalak letöltései is az oldal domain nevét használják jelszónak.

    Nem vagyok ennyire szőrösszívű. Szoktam cloud tárhelyet használni, ha nagy és kevésbé bizalmas adatállományokat kell átadni másoknak. Erre tökéletes. A bizalmasabb adatok továbbításához inkább elindítok egy saját ftp szervert.
    A cloud előnye, hogy valamivel felhasználóbarátabb, mert nem nekünk kell be, vagy kikapcsolni a hardvert, és ha nem akarjuk rejtegetni a családi fotókat, akkor nyugodtan feltölthetjük oda, hogy minden eszközünkre, és akarva, vagy akaratlanul az ismerősökére is letöltődjenek.

    Tetszik (0)
  10. Profile photo of habacsi

    Már bocsánat, de erről a NAS vs. Cloud összehasonlításról kb. ez jut az eszembe:

    Tetszik (0)

Szólj hozzá a cikkhez