RAID 0 – Egy kis plusz sebesség

Aki egy kicsit is jártasabb a számítástechnika terén, biztos hallotta már azt a szót, hogy RAID vagy RAID tömb. Aki nem, az sem lesz hátrányban, mert nem a RAID tömbök szisztémáját szeretném kivesézni, arra számtalan leírás megtalálható a neten (wikipedia), hanem hogy konkrétan hogyan lehet beállítani.

Elmélet

Lényegében a RAID tömböket több háttértár (HDD/SSD, stb) összefűzésével hozzuk létre. Minden RAID szint alapjában véve vagy az adatbiztonság növelését vagy az adatátviteli sebesség növelését szolgálja. A legnagyobb sebességet a RAID 0 tömbbel (összefűzés vagy csíkozás) érhetjük el. A lényege nagyon egyszerű, az adatokat ebben az esetben párhuzamosan, több merevlemezre írja a gép. Tehát, ha van 2 db 500 GB-os HDD összekapcsolva, akkor az 1T-nak fog látszani és a gép ezekre ír felváltva. Elméletileg kétszeres gyorsulás érhető el így.
Hátránya, hogy egy kicsit melegebbek lesznek a meghajtók, ezen kívül egy kis plusz kockázatot is be kell vállalni. Mivel az adatok felosztva több merevlemezen vannak tárolva, ha ezek közül az egyik megsérül, az teljes adatvesztéssel jár és nincs mód azok visszaállítására!

És akkor most a gyakorlat

Szükség lesz két, nem feltétlen ugyan olyan merevlemezre. De mielőtt bármi is történne fontos tudni, hogy mindkét merevlemezen lévő adat teljesen törlődni fog, ezért meglévő Windows rendszert nem lehet RAID-ba kötni, ott sajnos utána újra kell telepíteni!
Ha meglévő Windows meghajtó mellé szeretnénk a RAID tömböt, akkor előbb győződjünk meg róla, hogy minden driver fent van a gépen hozzá, ha igen, akkor állítsuk be, hogy a következő induláskor csökkentett módban induljon a rendszer (futtatás -> msconfig). Ezután állítsuk le a gépet és tegyük bele a meghajtókat, amiket szeretnénk összekapcsolni.

boot

Miután bekerültek a gépbe a merevlemezek, javaslom más háttértárakat lehúzni ideiglenesen, nehogy a nagy állítgatásban valami kárba vesszen, mert ugye az ördög sohasem alszik.
Kapcsoljuk be a számítógépet és lépjünk be a BIOS-ba (Általában: F2 vagy DEL gomb). Sajnos a sokféle BIOS miatt nem tudom leírni a pontos beállítást, de általában az „Advanced” részen belül az “IDE”, “Serial ATA”, vagy “SATA Configuration” részt keressük. Itt a „SATA mode” vagy hasonló menüt állítsuk át RAID-re.
Néhány példa képekkel:

bios_integratedperipherals

missing-uefi-raid

sata-mode

Mentsük el a beállításokat, indítsuk újra gépet.
Újraindítás után be kell állítani, hogy milyen RAID tömböt szeretnénk használni. Itt sajnos megint szerteágaznak a lehetőségek, de pl. Intel chipset-es alaplap esetén a CTRL+I kombóval léphetünk be a RAID-konfiguráló menübe.
Néhány példa:

image

6cb81fbb-5407-4774-91dc-0b807cf6e32f

asus-z97ms-bios-03-ez-raid

Itt „Create RAID” vagy hasonló szöveget keressünk, válasszuk ki a meghajtókat és ebben az esetben a RAID 0 lehetőséget, a csíkméretet pedig 128 kB-os legyen.
Ha eddig mindent jól csináltunk, akkor kész is a RAID tömbünk. Ha a meghajtók közül az egyiken volt a windows akkor most nincs más dolgunk, mint azt újra telepíteni és visszamásolni a lementett adatokat.
Ha viszont a C meghajtó pl egy SSD amin volt már egy működő rendszerünk és a D-nek állítottuk be a RAID 0-t, akkor a Windows nem fog bebootolni. Szerencsére nem kell a Windows-t újra telepíteni, csak csökkentett módban indítani, de mivel az elején feltelepítettük a szükséges driver-eket, illetve beállítottuk, hogy a következő indulás csökkentett módban legyen, így lényegében semmi dolgunk sincs, csak bekapcsolni a gépet. Ha minden jól megy, akkor gond nélkül fel kell állnia a rendszernek és telepítenie kell a szükséges driver-eket. A lemezkezelőben látszani fog az új meghajtó, amire egyszerűen csak létre kell hozni egy partíciót és meg kell formázni.
Ha mindezzel megvagyunk, állítsuk vissza, hogy normál módban induljon a rendszer, majd újraindítás és ezzel kész is.

Végeredmény
Ahogy a cikk elején is ígértem, kb. kétszeres gyorsulás érhető így el, hogy ez számokban mit jelent itt a saját példám (sajnos túl sok mérésem nincs amikor nem volt RAID):
WD Black 500GB egymagában:

single

2 x WD Black 500GB RAID 0:

raid_0

bsh2fpq

Miért legyen RAID 0?

Jogosan felvetődhet a kérdés, hisz manapság, az SSD sebessége mellett nem feltétlen van létjogosultsága. Más részről olcsóbb megoldás a gépben, a meglévő HDD mellé venni még egyet, akár használtat és azokat összefűzni, mint egy új SSD-t venni. Igaz a sebesség nem fog vetekedni egy SSD-vel, viszont jelentős gyorsulást lehet így is elérni.
Saját példám: Volt a gépemben egy 120 GB-os SSD és egy 500 GB-os HDD. Szerettem volna némi plusz tárhelyet, ezért vettem még egy ugyan ilyen 500 GB-os HDD-t használtan. Ez 5500 jó magyar forintomba került, ami jelentősen olcsóbb, mint egy új 1T-os merevlemez ára. Azon túl, hogy spóroltam, gyorsabb lett a két meghajtó összefűzve, mint bármelyik újonnan kapható merevlemez. Továbbá az összefűzéssel kiküszöböltem, hogy két különálló meghajtóm legyen. Szóval minden szempontból jól jártam úgy érzem. 🙂

17 hozzászólás érkezett ehhez a poszthoz

  1. Profile photo of zoltanfazekas68

    Én megcsináltam! köszönöm az ötletet,tényleg sokkal gyorsabb!!!

    Tetszik (0)
  2. Profile photo of AntiVirusMan

    Lehet, hogy bugyuta a kérdés! Köszönöm a türelmet! 😀
    Van egy 250 gigabyte-os SSD, rajta a Windows 10, MS Office 2016. Érdemes, jobban mondva lehet e összefűzni az SSD-t egy 1 terrás vinyóval, úgy, hogy ne kelljen semmit újratelepíteni és sokkal gyorsabb legyen az SSD?! 😀
    Bocsika, ha Láma lennék! 😀

    Tetszik (0)
    • Profile photo of Cartman

      Nem. Ahogy a cikkben is le van írva, a RAID tömb létrehozásakor minden résztvevő meghajtóról törlődik minden adat.
      Ráadásul RAID 0-ban a tömb kapacitása a kisebbik meghajtó kapacitásának kétszerese lesz, vagyis esetedben 2 X 250 GB, tehát a HDD-d háromnegyede kihasználatlan lenne. Ezeken felül még van egy olyan (íratlan?) alapszabály is, hogy a RAID tömbben lehetőleg minden meghajtó egyforma kell legyen.

      Tetszik (2)
  3. Profile photo of KoLaMan

    A dolog logikája is kizárja az SSD-HDD párost. Miért? Olyan a kedvem, elmesélem – mondjuk egy kis elmélet a gyakorlat mellé.
    Az ugye világos, hogy minden periféria baromi lassú a proci-memóra adatáramlás sebességéhez képest (ez már a korai nagygépes időkben is így volt).
    Már a korai időkben is bevett gyakorlat volt a “váltott pufferes” írási technika.
    Mi ez, és minek?
    Egyértelmű, hogy ha adatokat kell felírnom mondjuk mágnesszalagra, akkor minden egyes írási parancs után meg kell várni a végét, majd ezután összerakni a következő adag adatot (puffert), és jöhet a következő írási parancs, annak is megvárni a végét… és így tovább, amíg az írás elkészül. Közben a gép szinte nem is dolgozik, csak az írás elkészültére vár, ráadásul a szalagos egység is csak szakaszosan működik, hiszen minden írás után leáll, várva az újabb írási parancsot (az akkori lassabb memóriákkal az is idő volt, amíg egy komolyabb méretű puffer megtelt, pláne, ha ez számításokkal is járt).
    Hogy legalább a szalagos egység maximális sebessége meglegyen, két “puffert” lehet használni. Egyik puffer feltöltése, és annak írási parancsa után, amíg az elkészül, addig fel lehet tölteni a másik puffert, és ahogy kész az előző írás, máris mehet a következő (elő van készítve), és így tovább. Eredmény: a szalagos egység folyamatosan megy – maximális írási sebesség.
    Na persze, a mai procik, és memóriák (és már a -mondjuk- tegnapiak is) vannak olyan gyorsak, hogy önmagában egy ilyen technika nem sokat (semmit sem) számítana, hiszen a HDD gyakorlatilag folyamatosan megy egy pufferrel is (ne feledjük a régóta használt kisebb-nagyobb beépített gyorsító tárakat).
    Itt jön be, hogy a váltott puffer mellett használjunk (mondjuk így) “váltott” perifériákat. Minden pufferhez egy saját periféria (egy-egy HDD). Amíg az egyik ír, bőven van idő a másik puffer előkészítésére, majd annak írásának elindítására a másik HDD-re – és így tovább. Vagyis gyakorlatilag a két HDD (mondjuk két puffer esetében) folyamatosan ír, miközben mindkettőnek csak az adatok felét kell felírnia – innen jön az elméleti dupla sebesség.
    Gondolom így érthető miért nem jó az SSD-HDD páros. Csak a HDD fog folyamatosan menni, hiszen a lényegesen gyorsabb SSD-nek mindig várnia kell a lassabb HDD mellett, hogy rá kerüljön a sor. Ezért is mondják, hogy a RAID-ben egyforma lemezek legyenek. Semmi technikai oka nincsen, csak az ésszerűség, hogy azonos sebességű lemezek mellett a kihasználás optimális.

    Tetszik (4)
  4. Profile photo of KoLaMan

    Még valami – akartam már írni, csak nem akartam mások kedvét szegni.
    A cikkíró ugyan (nagyon helyesen) megemlíti, hogy a RAID 0 fokozott kockázattal jár – én viszont szeretném ki is hangsúlyozni ezt.
    Sokat számít mondjuk két egy terás lemezt összefűzni, ami után van egy cirka dupla gyors két terásunk – de azt javaslom érzékeny/féltett adatokat ne tegyünk rá (vagy gondoskodjunk azok másolatáról).

    Tetszik (4)
  5. Profile photo of AntiVirusMan

    Köszönet mindenkinek, megent tanultam valamit! 😀

    Tetszik (1)
  6. Profile photo of GabbeR

    Ez a cikk életveszélyes, RAID0 használatát elrettentés képpen kellene megemlíteni. Sokkal inkább a RAID1, 5, 10 technikákra, ezek kombinációjára kellene fókuszálni… …szerintem.

    Tetszik (2)
    • Profile photo of chris-v

      Szerintem meg nem. Mert nem a biztonságos adattárolásról van itt szó, hanem a sebességről.

      Tetszik (0)
      • Profile photo of GabbeR

        Igen a sebességről, és sajnos nem a józan észről… A BIOS (alaplapi) RAID-et felejtsétek el, ha időközben cserélni akarod a Gamer PC-d alaplapját, azon a RAID-et szolgáltató chipek 99%, hogy változnak, már is bukta van, hiába jók a háttértárolóid. (Ez független a választott RAID technikától). Helyette minimum az operációs rendszer által adott szoftveres RAID-et javaslom, és ha a sebességre mentek a biztonság (szerintem józan paraszti ész) mellett, akkor a RAID0 helyett a RAID1-et. Olvasásban tudja a RAID0 sebességet, szekvenciális írásban alatta marad. Win7-től felfele támogatott a szoftveres RAID1 tudtommal. Linux alatt (de ez más téma) elég nagy rugalmasságot biztosít a szofteres RAID használata.
        De nem szeretnék vitát nyitni, ez tényleg az én szubjektív véleményem , és valóban mindenki a maga érzése szerint alkalmazza a számára megfelelő technikát.

        Tetszik (0)
  7. Profile photo of chris-v

    SSD RAID0 (Samsung 840 EVO + 850 EVO)

    Előtte:
    https://i.imgur.com/OWCLnE8.jpg?DirtyWindows.jpg

    Utána:
    A 4K teszteken nem lesz gyorsabb, mivel 128K-ra állítottam a raid blokkokat
    https://i.imgur.com/Z6dRtBq.jpg?DirtyWindows.jpg

    Tetszik (0)
  8. Profile photo of jtamas88

    Mindenki pontosan addig használ raid0-t, amíg el nem veszik az összes adata…

    Tetszik (0)
    • Profile photo of habacsi

      És nálad a pont!
      Bár tegyük hozzá, hogy a cikk elég régi. Kíváncsi lennék, azóta a hozzászólók közül hányan vélekednek másként a RAID0-ról.

      Tetszik (0)
    • Profile photo of KoLaMan

      Fölös dolog ennyire savazni a cikket. A cikk során, és a hozzászólásokban is ki lett hangsúlyozva a módszer kockázata.
      Azonkívül számos olyan terület van, ahol kevésbé érzékeny adatok mellett igen sokat számít a sebesség – és persze minél olcsóbban.
      Egyébként meg rajta: érdeklődve várjuk a raid 1 -10 technikák használatának, buktatóinak, előnyeinek leírását – akár egy NAS használatán keresztül.

      Tetszik (0)

Szólj hozzá a cikkhez